Hope Rossnak hívnak és 19 éves vagyok. Édesanyámmal élek Londonban. Testvérem nincs, és apám elhagyott minket négyéves koromban. Anya divattervező és nagyon sokat utazgat a világban, ezért sokat vagyok otthon egyedül.
Gimibe járok. Ez az utolsó évem itt. Nem nagyon vannak barátaim, kivéve egyet. Susie-t. Egészen óvodás korunk óta ismerjük egymást, és szinte testvérként tekintünk egymásra. Ő az egyetlen olyan személy (persze anya mellett), akivel mindent megbeszélhetek. Most is éppen hozzá készülődök, mivel péntek este van, és minden egyes pénteken ott alszunk valamelyikünknél.
Beledobáltam a ruháimat egy kisebb táskába, és leviharoztam a lépcsőn. Ledobtam a kanapéra a cuccom és bementem a konyhába, hogy közöljem anyuval, elmentem. Éppen a vacsorát főzte.
-Szia kicsim.-köszönt mosolyogva.
-Szia. Elmegyek Suehoz. Majd holnap jövök oké?
-Rendben. De vigyél magaddal kulcsot, mert reggel mennem kell a One Direction koncertjére, hogy megbeszéljem a managerükkel a közös munkát.-mondta mosolyogva. Igen. Anya most nekik csinált egy külön kollekciót.
-Okés.-nyomtam egy puszit az arcára, felvettem a cuccaim és elindultam Suehoz.
Gyalog nagyjából tíz percre lakunk egymástól, ezért hamar odaértem. Megnyomtam a csengőt, és pár másodperc múlva nyílott is a kapu. A házuk majdnemhogy nevezhető villának. Mindkét szülője elég jól keres, ezért megvan mindenük, ahogy nekünk is.
-Szia Hope!-köszöntött az ajtóban állva.
-Szia Sue!-megöleltem.- Rég láttalak.-nevettem.
-Ja. Két órája.-nevetett ő is. Majd félreállt a bejáratból, hogy én is be tudjak menni.-Amúgy anyáék elmentek a nagyiékhoz, és csak vasárnap este érnek haza. Szóval itt lehetnél egész hétvégén, hogy ne legyek együl.-mosolygott.
-Benne vagyok. Úgy sem kell tanulni hétfőre.-szeptember vége van. szóval már az iskola javában tart. Ami azt jelenti, hogy tömérdek tanulnivalónk van hatalmas örömünkre.... személy szerint nem nagyon rajongok az iskoláért.-Meg anya is csak holnap késő éjjel ér haza. Az 1D-nek csinál ruhákat és megbeszélése lesz...
-Rendben. És van egy meglepetésem számodra.-mondta ezer wattos mosollyal.
-Igen? Mi az?-kíváncsiskodtam.
Nem mondott semmit, csak befutott a nappaliba, és én is követtem a példáját. Letettem a táskám a kanapéra és vártam, hogy mondjon valamit.
-Na? Elmondod végre?
-Találgass!-nevetett.
-Tudod, hogy nem szeretek!-nevettem én is.- Kérlek!
-Hát jó.-mondta hatalmas mosollyal az arcán. Majd átnyújtott nekem egy borítékot.-Nézd meg mi van benne!
Kinyitottam, és elővettem belőle két koncertjegyet. Pontosítva két One Direction jegyet, ami holnapra szól.
-Szóval, holnap mi is megyünk a koncertre?
-Nem is örülsz neki?-kérdezte kicsit csalódottan.
-Dehogynem örülök neki!-megöleltem.- Anya is tudott róla?
-Akkor jó. Igen. Ő szerezte őket. És a VIP részlegben leszünk!-kicsit értetlenül néztem rá, mert nem tudtam, hogy ez pontosan mit is jelent.- Ez azt jelenti, hogy a legelső szektorban vagyunk a koncert alatt, és utána bemehetünk a fiúk öltözőjébe. Amúgy ki a kedvenced?
-Hm... magukról a fiúkról nem nagyon tudok sokat, de szerintem Harry.... ugye ő a göndör?-nevettem.
-Igen ő. Nekem Niall. Na de most mit csináljunk? Én személy szerint arra gondoltam, hogy megnézhetnénk egy filmet.
-Benne vagyok. Melyiket?
-Éhezők viadala 2? Vagy valami mást szeretnél?
-Az tökéletes lesz. Kapcsold be a laptopot amíg gyorsan átöltözök.-mondtam, és ezzel a lendülettel fel is jöttem az emeltre, Sue szobájába. A földön már meg volt ágyazva nekem a matracon. Kivettem a táskámból a pizsim meg a fogkefémet, és bevonultam a fürdőbe. Gyorsan átöltöztem, fogat mostam és a hajamat a fejem tetején egy kontyba kötöttem. A rendes ruhámat belegyűrtem a táskámba, és úgy ahogy volt a sarokba tettem.
-Kész vagyok!-jelentettem ki, majd leültem barátnőm mellé a kanapéra.
-Kérsz valamit? Inni vagy enni?-kérdezősködött. Bár nem tudom miért, mert nálunk már szokás volt, hogy kiszolgáljuk saját magunkat akárkinél is vagyunk.
-Nem köszi. De majd ha kell valami kiszolgálom magam.-kacsintottam.
Egy darabig néztük a filmet, aztán ott ahol voltunk elnyomott minket az álom.
Reggel nyolckor már mindketten ébren voltunk, ugyanis most megtapasztaltuk, hogy a kanapén nem túl kényelmes aludni.
-Mi a mai program?-kérdeztem az asztalnál ülve, miközben a reggeli pehely adagunkat ettük.
-Most döntsd el te. Azt csinálunk amit szeretnél.-mondta mosolyogva.
-Akkor mit szólnál ha elmennénk vásárolni? Nincs mit felhúznom a koncertre.-húztam a számat.
-Benne vagyok. Imádok vásárolni.-jelentette ki, úgy mintha ez még csak most derült volna ki.
-Azt tudjuk Susie.-nevettem.
Miután megettük a reggelit és normális fejet varázsoltunk magunknak, leültünk a TV elé és egy zenecsatornát hallgattunk, miközben mindketten a telefonunkat nyomkodtuk. Én felléptem Twitterre, hogy körbenézzek a nagyvilágban. De azon kívül, hogy a drága osztálytársaim kiírogatták, milyen jól szórakoztak tegnap este, nem találtam semmit.
Ebéd után rögtön elindultunk a plázába. Minden boltot végig jártunk, aztán amikor úgy döntöttünk, hogy minden megvan ami kell, bementünk a Starbucksba egy kávéért.
Észbe sem kaptunk és már négy óra volt.A koncertre pedig hatra kell mennünk,mert először a VIP részlegbe szóló jegyekkel rendelkező embereket engedik be.
-Így jó vagyok?-kérdezte izgatottan Sue.
-Tökéletes. És én?
-Per-fect.-nevetett. Ekkor dudálás hallatszott a ház elől.-Itt a taxi.
-Anyával beszéltem, és azt mondta, hogy nem kell majd sorba álljunk a többi emberrel a koncert utána, hanem menjünk a színpad mellé és ő majd ott fog várni minket.
-De jó!-örvendezett.
A bejáratnál hatalmas sor állt már.
-Hogy fogunk mi oda előre keveredni?-kérdeztem kicsit ijedten. Erre Sue megragadta a csuklómat, és elkezdett maga után húzni, miközben utat tört magának a tömegben.
-Így.-nevetett.- Már csak meg kell várni amíg kinyitják a kapukat.
Nagyjából negyed óra múlva a biztonságiak szabaddá tették az utat, és mi Sue segítségével a legelső sorban álltunk.
-Ha legközelebb koncertre megyek, viszlek magammal.-nevettem.
A következő pillanatban lekapcsolták a lámpákat, és az eddig is hangos sikítás még nagyon lett. Majd megjelent a színpadon az öt fiú is. Sue folyamatosan énekelt és sikítozott mellettem, és egy idő után én is átvettem tőle. Nagyon jól éreztük magunkat. A koncert végén, a megbeszélt helyen találkoztunk anyuval.
-Őket beengedheti.-mondta a biztonsági őrnek, mikor odaértünk.-Sziasztok!-átnyújtott egy-egy nyakbaakasztós cédulát.
-Szia anya!-megöleltem.-Köszi.
-Szia Nessa.-mondta Sue. Anyu teljes neve Vanessa Ross, de a barátaink és család csak Nessának hívja.
-Gyertek utánam!-mondta, majd megfordult és megindult a backstage felé.-Amint a srácok befejezték a dedikálást, bemutatlak titeket nekik. De most beszélnem kell Paullal. Maradjatok addig itt. Sietek.-küldött egy puszit, majd elsietett.
-Ezt el sem hiszem!-mondta Sue csillogó szemekkel.
-Mit?
-Hope! Pár percen belül találkozol a One Directionnal!
-Nyugi Sue! Én is örülök, de maradj nyugodt mert különben kiküldenek.
-Értettem anyu!-nevetett.- Üljünk le.
Helyet foglaltunk a folyosó végében elhelyezett fotelokban és elkezdtünk beszélgetni. Kb. húsz perc múlva anya jelent meg a folyosó végén, és intett, hogy menjünk. Felálltunk és odasétáltunk hozzá. Anyu bekopogott az ajtón, aztán benyitott. De abban a pillanatban fejbe talált egy póló.
-Srácok!-szólt anya, mire mind az öten felkapták a fejüket.- Ő itt a lányom Hope, és a legjobb barátnője Susie.
-Sziasztok!-köszöntek kórusban. Majd mindenkitől kaptunk egy-egy ölelést és puszit.
-Szerintem most itt hagylak titeket egy kicsit.-mondta anya, és becsukta maga mögött az ajtót.
-Szóval te vagy Nessa lánya?-szegezte nekem a kérdést Harry.
-Igen.-mondtam szégyenlősen.
-Tetszett a koncert?
-Nagyon. Szerintem még láttok minket.-kacsintott Sue.
-Azt reméltem is.-mondta a szöszi, aki éppen egy hatalmas szendvicset tömött a fejébe.-Kértek?
-Nem köszi.-nevettünk Sueval.
Aztán az következő másfél órában benn voltunk a fiúk öltözőjében és beszélgettünk mindenféléről, de főként Louis hülyeségein nevettünk. Vajon honnan szedi ezeket a dolgokat? Nagyon megkedveltem a fiúkat. Főleg Harryt. Még csak most találkoztunk, de nagyon kedves volt velem. Majd legnagyobb bánatunkra anyu szólt, hogy ideje mennünk.
Hazafele menet megbeszéltem anyával, hogy ma is Suenál alszok, mert nem szeretne egyedül lenni. Szóval kitett minket a házuk előtt, majd elhajtott.
Mindketten hulla fáradtak voltunk, ezért gyorsan átöltöztünk, lefürödtünk, és eltettük magunkat holnapra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése