2014. május 13., kedd

3. rész Would you come with me for a dinner?

Itt az új rész! :)
Bocsi, hogy majdnem egy hónapot kellett várni rá, de nem volt időm írni.. és ihletből is kifogytam egy kissé... Viszont boldog vagyok, mert az oldal elérte a 300+ megtekintést *-*
És nem tudom nem megemlíteni az első komizót!Köszönöm! :)
Ez a rész viszont kicsit rövidebb lett, de a következőt ígérem, megpróbálom hosszabbra írni. ;) Jó olvasást! :D 


Másnap a telefonom csörgésére ébredtem. Lusta voltam kinyitni a szemem, ezért gondoltam hagyom, majd ha olyan fontos neki később visszahív.
-Az Isten szerelmére! Hope vedd már fel a telefonod!-rivallt rám Sue.
Csukott szemmel kiszedtem a párnám alól, majd meg sem nézve ki hív, felvettem.
-Haló?-szóltam bele jó sok életkedvvel.
-Hú de fáradt valaki! Szia kincsem.-szólt bele anya.
-Bocs anyu, csak most keltem fel...
-Bocsi, hogy felkeltettelek. Csak annyit szeretnék kérni, hogy kettőre kérlek érj haza.
-Oké. De most megyek. Szia.
-Szia.-bontotta a vonalat.

-Bocs Sue. Bár már 11 van, szóval én felkelek.-mondtam és felkeltem a matracról.
-Semmi gond.Kilyukad a gyomrom.-nyavalygott.-Lemegyek csinálok reggelit.
Amíg Susie lent volt én felöltöztem és rendbe szedtem magam. Majd mikor kész lettem csatlakoztam hozzá.
Megreggeliztünk, utána egy kicsit beszélgettünk még, aztán elindultam haza, hogy kettőre otthon legyek.

~este~

Éppen a matek házimat írtam mikor jött egy SMS-em Harrytől. Ezen kicsit meglepődtem, de ugyanakkor nagyon örültem neki.
                Szia! Holnap este ráérsz? H. x
Egy darabig gondolkodtam, hogy van e valami dolgom holnap, végül visszaírtam neki.
             Szia. Igen. Miért? Hope x
Vártam, hátha visszaír, de nem tette. Miután nagy nehezen megírtam a leckémet, bedőltem az ágyba és próbálta elaludni. Igaz, nem sok sikerrel. Ugyanis mikor már félig aludtam elkezdett csörögni a telefonom. A kijelzőn Harry neve villogott. Megnyomtam az zöld gombot és vártam, hogy valaki beleszóljon.
-Szia Hope! Bocsánat, hogy nem írtam vissza, de betoppant Paul és beszélni akart velünk.-mentegetőzött.
-Szia. Semmi baj.
-Szóval.... csak azt szeretném kérdezni, hogy van e kedved holnap este eljönni velem vacsorázni?
-hangja most kicsit halkabb volt.
-Igen, van.-mondtam teljesen nyugodt hangnemben, de igazából ugrálni tudtam volna örömömben.
-Rendben. Akkor ha hétre ott vagyok érted az úgy jó neked?
-Tökéletes. És Harry? Mennyire öltözzek ki?-kérdeztem kissé félénken.
-Nem kell kiöltözni. Csak legyén olyan, mint szoktál. Viszont most mennem kell, mert Louis videó játékozni  akar, és nem hagy békén.- muszáj  volt nevetnem azon, ahogy mondta.- Hé! Nem nevet, együtt érez!
-Értettem főnök! Akkor jó szórakozást! Szia!
-Szia Hope!
-letette.
Ezer wattos mosollyal az arcomon tettem le a telefont az éjjeli szekrényemre. Harry elhívott vacsorázni! Most nagyon, de nagyon boldog vagyok. Ezekkel a gondolatokkal merültem mély álomba.

Reggel az órám hangos csipogására keltem. Egy újabb unalmas hétfő reggel. Nem tudom elmondani mennyire nem szerettem iskolába járni. Az egyedüli normális ember az évfolyamon Sue volt. Persze ez az én magánvéleményem.
Kikászálódtam az ágyból, elvégeztem a reggeli teendőimet, és teljes "harci szerelésben" mentem le a konyhába reggelizni. Anya már rég elment itthonról.... Ez a napi rutin. Reggel mielőtt felkelek elmegy, és este későn ér haza. Alig találkozunk. Viszont, ha van egy kis szabad ideje, azt velem tölti.
Mikor befejeztem a reggelimet, magamra kaptam a dzsekimet és indultam iskolába. Alig sétálhattam öt perce, amikor egy fekete autó lelassított mellettem és egy ismerős hang szólt nekem.
-Jó reggelt Hope! Mi járatban erre?
-Szia. Iskolába tartok.-mosolyogtam.- Te?
-Stúdió. Több mint egy hónapja majdnem minden nap, ott vagyunk.-mondta enyhe undorral a hangjában.- Amúgy szabad egy fuvart a hölgynek?
-Nem lesz belőle baj? Úgy értem, ha meglátnak velem....-Igen, ez az amitől kicsit tartottam. Egyből erről pletykálnának.
-Nem! Amúgy is! Ma randid van velem, szóval teljesen mindegy, hogy meglátnak e vagy sem.-mondta határozottan.
-Ebben az esetben, elfogadom.-mondtam mosolyogva miközben kinyitottam a nagy terepjáró ajtaját és beszálltam Harry mellé.
-Melyik gimi?
-Lincoln. És köszönöm.-mosolyogtam.
-Az nem itt van a közelben. Képes lettél volna elgyalogolni addig?-kérdezte ledöbbenten.
-Persze. Nem is nagyon van más választásom. Kocsim nincs, tömegközlekedéssel meg nem jutnék oda időben.-magyaráztam.
-Oh...-sóhajtott.
Az út további része csendesen telt. Csak a rádió szólt. Amikor odaértünk az sulihoz, Harry leparkolt az iskola előtt.
-Köszönöm szépen.-mondtam félénken.
-Semmiség. Akkor este.-simított végig az arcomon miközben levakarhatatlan mosoly ült az arcára.
-Este.-csak ezt a szót tudtam kinyögni nagy nehezen, miután belenéztem gyönyörű szemeibe. Kinyitottam az ajtót és kiszálltam. Még egyet köszöntem neki, majd elindultam a bejárat felé.
-Szia Hope!-köszönt nyávogós hangján Ashley, az osztály barbie babája.
-Heló.-mondtam "jó sok életkedvvel" a hangomban.
-Ki hozott ma? Olyan ismerős volt távolról.-magyarázta. De egyáltalán mi köze van hozzá, hogy ki hoz engem iskolába? Már nem azért...
-Az egyik barátom.-mondtam tömören. Nem akartam mondani, hogy Harry...
-Hope!-kiáltott Sue.
-Sue! Szia! Mizujs?- egy nagy kő esett most le a szívemről, hogy nem kellett tovább beszélgetnem Ashleyvel.
-Szokásos.-mosolygott.-Na és veled? Jól láttam, amit láttam?-húzogatta a szemöldökét.
-Mit is láttál?-kérdeztem.
-Hogy vele jöttél.-  ezeket a szavakat halkan mondta,hogy csak én halljam, mert Barbie még mindig ott állt mellettem és fülelt.
-Ja?! Hogy az! Igen.-mondtam halál természetesen.Ekkor megszólalt a csengő.-Menjünk.
Az első óra történelem volt. Nem kell részleteznem mennyire érdekelt mindenkit az első világháború..... Bár próbáltam odafigyelni és jegyzetelni, nem annyira sikerült. Az óra felénél egy galacsin talált fejbe. Próbáltam minél halkabban kibontani, hogy a tanár ne vegye észre, s mikor sikerrel jártam a pad alatt olvasni kezdtem.
"Mesél csak! Mi volt H-val? :) S xx"
Megfordítottam a lapot és válaszoltam rá.
"Reggel összefutottunk, és elhozott. Amúgy este randim van vele. :D De majd szünetben megbeszéljük. H x "
A nap többi része borzasztó unalmasan telt. Matekból témazárót írtunk, bioszból meg feletették a fél osztályt.
Viszont egy jobban közeledett az este, amit alig vártam. Hiszen randim van Harryvel.

2 megjegyzés: